Hámori Zsófia: Nincs idő!
(és más novellák)
Tizenhárom végzetesen groteszk és realista, derűs és komor történet szerepel e különös kötetben, mely az élet kíméletlen változásaira adott emberi reakciók sokaságából építkezik. Szereplőim visszavonhatatlan sebekre tesznek szert, miközben tudatosan menekülnek a magány elől, képtelen küzdelmet folytatnak függőségükkel, ismeretlen titkokat tárnak fel, vagy kitartóan ragaszkodnak egy boldogabb és teljesebb múlthoz.
Önpusztítás és csillogás, kétségek és remények szövik át e színes elbeszélés-gyűjteményt. Első kötetem novelláinak mindegyike egy-egy emberi pillanatot ragad meg, láttatva a mindennapokkal vívott állandósult harcot. Letisztult cselekményszálak vezetik végig az olvasót az első betűtől az utolsóig, rövid időre beszippantva őt egy képzelt és valóságos démonok által uralt, életünkre kísértetiesen hasonlító világba.
Vélemények, kritikák
„
[…] Az idei olvasmánylistámon messzemenően a legigényesebb, legszebben összerakott kötet. Sokkal több hasonlót szeretnék olvasni.
Fölkerné Kosztyu Viola
„
Irigység, önpusztítás, elmúlás, őrület, lázadás, barátság – ezekről ír Zsófia sajátos alulnézetből, plasztikusan, olykor szó szerint húsbavágó őszinteséggel. Bár rövidek az elbeszélések, érdemes időt hagyni az ülepedésre. Annak ajánlom, aki nem fél szembenézni az élet sötétebbik oldalával.
Benkő Zoltán, Eger
„
Bár novelláskötetről van szó, az írások mélysége nyomán azok számára is ajánlatos olvasmány, akik inkább a regényeket kedvelik. Elsősorban a választékos nyelvezet és a történet-típusok keveredése, sokszínűsége miatt tetszett. Rég elfeledett, ritkán használt szavak is olvashatóak – ezeket fontosnak tartom a prózában, úgyhogy pozitívumként értékeltem. Bár a kiszámíthatatlan történetvezetés néhol kissé szokatlan – nem is kell mindig feltétlenül komolyan venni – ezáltal lesz a kötet stílusa egyedi. Noha nem minden novellának van egyértelmű mondanivalója, ebben az esetben maga az olvasás élménye is kellően magával ragadó volt, és lekötött.
Németh Szilvia, Budapest
A szerzőről
1986 novemberében születtem, egy Losonc nevű kisvárosban. Magam vállaltam hivatásom,
mert az alkotásból fakadó energikus szenvedélyt mindennél jobban kedvelem. Néhány éve,
hogy Svájcban élek. Szeretem kicsi, ám hűséges olvasótáboromat. Csendben, egyedül
dolgozom egy általam elképzelt, markáns érzelmekre épülő világban. Ihletemet ki nem
mondott benyomásokból, rémálmokból és a legabszurdabb hétköznapi élményeimből
merítem… Bővebben»